Elektronikus Könyv és Nevelés

         

Belső borító

 

Tartalomjegyzék

 

Rovatok

Könyvtár

Olvasáspedagógia

Tankönyv – taneszköz

Ifjúsági irodalom

Kitekintés

Hírek

 

 

Impresszum

 

Acrobat Reader 5.0 CE

 

Barátné Hajdu Ágnes

   

A Könyv és Nevelés felhasználása a felsőoktatásban

 

A könyvtárosképzés 110, az egyetemi könyvtáros képzés közel 60 éve történt megindulása óta több jelentős szerkezeti átalakulás történt. A legutóbbi és talán az egyik legnagyobb változást hozó, a felsőoktatás egészét átalakító fordulópont az osztatlan képzésből a többciklusú, osztott képzésbe való átmenet volt. Ma a többciklusú, felsőfokú képzésnek négy jól elkülöníthető, egymásra épülő állomása van felsőfokú szakképzés (FSZ), alapképzés (BA), mesterképzés (MA), doktori képzés (PhD). 

 

Akkor, amikor megpróbáljuk meghatározni a Könyv és Nevelés helyét és szerepét a felsőoktatásban akkor három körülménnyel kell szembenéznünk.

 

1. A felsőoktatás szerkezeti átalakulása miatt jelenleg mindkét képzési forma jelen van: a régi kifutó és a osztott képzésben folyamatosan belépő újabb ciklusok. Az idei tanév végén együtt végeznek a negyedéves kifutó és az első harmadikos BA hallgatók. Természetesen a történetiség miatt érintjük a kifutó kurzusokat is, de tanulmányunkban elsősorban az új képzésekre koncentrálunk.

 

2. A felsőoktatás széles spektruma helyett, ahogy az a bevezető sorokból is nyilvánvaló, csupán a könyvtárosképzést, és ott is elsősorban az iskolai könyvtárak ügyével foglalkozó speciális stúdiumokat, szakirányokat, képzéseket érintjük, hisz ezek kapcsolata kézenfekvő a Könyv és Nevelésben megjelent publikációkkal.

 

3. Az 1958-tól eredeztethető, 1999. szeptemberében újraindult Könyv és Nevelés története, hatása – bár megcélzott olvasóközönsége elsősorban az iskolai könyvtárakban dolgozó, valamint a közoktatással összefüggésben lévő intézmények kollégák – számtalan szállal szorosan kapcsolódik a könyvtárosképzéshez, annak is elsősorban az iskolai könyvtárakat érintő kurzusaihoz, ezért a következőkben csupán ezekre koncentrálunk.

 

 

1. Tartalmi kérdések

 

1.1 A kifutó, osztatlan képzés

 

A klasszikus felsőfokú könyvtárosképzés tantárgyi elemei között szinte az első pillanattól kezdve természetesen voltak jelen az iskolai könyvtárak működtetéséhez, a könyvtárhasználathoz, a használók képzéséhez és az olvasással kapcsolatos témakörök, melyek a későbbi informatikus könyvtáros szak beindulása és hangsúly-áttolódásai után is megőrizték szerepüket. Különösen igaz ez a kétszakos, informatikus könyvtáros-tanár szak párosítás esetében, ahol a célok között a szerepel többek között a könyvtárpedagógia és a tanári elemek egysége. „Cél olyan tanár és informatikus könyvtáros szakemberek képzése volt, akik akartak és megpróbáltak értelmiségivé válni, s életmódjukban, világlátásukban, naprakészségükben, szellemi és emberi fogékonyságukban az értelmiségiek életét élni. Másodsorban olyan könyvtárosokat, informatikus könyvtárosokat kívántunk formálni, akik bármilyen általános gyűjtőkörű vagy szakkönyvtárban – így az iskolai könyvtárban is – be tudják tölteni a könyvtárosi munkaköröket, meg tudják állni helyüket a hagyományos és a nem hagyományos információs eszközökkel rendelkező nagykönyvtárak világában, s alkalmasak az intézmények egyre gyorsabban fejlődő számítógépes fejlesztéseibe bekapcsolódni, áttekinteni és a rendszereket érteni, értékelni, menedzselni és használni. Tanárként és szaktanárként alkalmazni tudják a többkönyvű oktatás minden előnyét, akik bizonyos könyvtári gyakorlattal és szakmai rálátással összhangban tudják kezelni a Nemzeti Alaptanterv könyvtári-informatikai és irodalom-történelem, stb. tantárgyi célkitűzéseit. Tanárként, szakmai és olvasáspszichológiai felkészültségükkel, pedagógiai módszereikkel tudatosan próbálják megalapozni vagy elmélyíteni tanítványaik, gyermek olvasóik pozitív olvasási szokásait. Könyvtárpedagógusként ellátja a könyvtárhasználat oktatásának feladatát, kezdeményez a szabadidő hasznos eltöltésével kapcsolatosan. Munkájával szervesen illeszkedik az oktatási folyamatba.” – fogalmaztuk meg ezt az akkori Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Könyvtártudományi Tanszékén.1

   

Az osztatlan képzések régi hálóterveiben az iskolai könyvtárosi ismeretek három szinten jelenthettek meg:

– az egyes tantárgyak, és

– a speciális kollégiumok szintje

– valamint legszélesebbem ott, ahol szakirányokon, az előzőeknél lényegesen magasabb óraszámban tanulhattak a téma iránt érdeklődő hallgatók.

 

Az előzőekhez szervesen tartozik, hogy a kötelező gyakorlat során szinte minden képzőhely tekintetében kötelezően szerepelt az iskolai könyvtári helyszín is.

  

Külön kiemelhetjük, hogy a második diplomás képzésben elsősorban olyan tanároknak képzésére került sor, akik tanári képesítésük mellé könyvtárosi/informatikus könyvtárosi végzettségüket megszerezve váltak könyvtárpedagógussá, könyvtárostanárrá, így az ő számukra ahhoz, hogy használható és hiteles információkat tudjunk nyújtani szinte „kötelező” volt figyelembe venni sajátos szempontjaikat és attitűdjeiket.

 

Az SZTE JGYPK Könyvtártudományi Tanszékének oktatási tevékenységének könyvtárpedagógiával való kapcsolatát illusztrálja például az a tény is, hogy 1996-tól 25 szakdolgozatot készítettek végzős hallgatóink iskolai könyvtári, és könyvtárpedagógiai kérdésekkel kapcsolatosan. Ezekhez kézenfekvő forrásként használták a Könyv és Nevelés eleinte csak nyomtatásban, majd elektronikusan is elérhető számait. Úgy tapasztaltuk, hogy különösen a kistelepülések iskolai könyvtárosai számára jelentett kimagasló szakmai, módszertani segítséget a folyóirat elektronikus hozzáférése.

 

 

1.2 Osztott képzés

 

Új kihívásokat jelentett a könyvtárosképzés számára a felsőoktatás „bolognai típusú”, azaz két-, illetve négyciklusú átalakításának európai és hazai folyamata. Az ezredfordulóhoz érve s az Európai Unióhoz való csatlakozás perspektívájában a modern könyvtárfelfogás immár elválaszthatatlan a tudástársadalom, az információs gazdaság, illetve a lifelong learning kihívásaitól; hisszük, hogy nem vége van a könyvtárnak, hanem éppen ellenkezőleg: az egyik legdinamikusabb – megtérülő befektetéssé érlelődő – szellemi tőkévé, emberi erőforrássá alakulhat és kell alakulnia. Ebben az iskolának, és az iskolai könyvtárnak meghatározó szerepe van.

 

 

1.2.1 Alapképzés

 

Az alapképzés törzsképzési szakaszában az eddigiekhez hasonlóan van lehetőség az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos ismeretek integrált átadására az egyes tantárgyak oktatása során, de továbbra is szükséges a speciális kollégiumok keretében az előkészítő ismeretek átadása. Ezeknek az ismereteknek a birtokában és segítségével választhatnak majd a hallgatók második év után – egyes helyeken korábban – szakirányokat.

 

A tizenegy képzőhely több mint felében, hat helyen indíthatnak iskolai könyvtáros szakirányt. Így ez – legalább is lehetőségében – a legnépszerűbbnek tekinthető szakirány, hisz a kínálat még nem jelenti azt, hogy a hallgatók minden esetben választják ezt a területet. A helyek felében egy más területtel is kombinálták az iskolai könyvtárosi ismeretanyagot a közös diszciplínák, a célok és filozófia jegyében.

 

Felsőoktatási intézmény neve, ahol BA-n iskolai könyvtári szakirányt indítanak

A szakirány megnevezése

Eötvös József Főiskola

Gyermek- és iskolai könyvtáros

Eszterházy Károly Főiskola

Iskolai könyvtáros

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola

Iskolai könyvtáros

Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ

Nyilvános- és iskolai könyvtáros

Szegedi Tudományegyetem

Nyilvános- és iskolai könyvtáros

Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar

Gyermek- és iskolai könyvtáros

 

Mivel az indítási dokumentumok intézményenként csekély mértékben ugyan, de eltérőek, ezért itt általánosságban nem részletezzük az ismeretek körét, csupán egy példát mutatunk be.

 

 

Eszterházy Károly Főiskola – Eger Iskolai könyvtáros BA szakirány

 

– Gyermek- és ifjúsági irodalom I.

– Gyermek- és ifjúsági irodalom II.

– Gondolkodók a nevelésről

– A nevelés társadalmi alapjai – elmélet

– A nevelés társadalmi alapjai – gyakorlat

– Pszichológiai elméleti alapok

– A pedagógus személyiség fejlesztése

– Alkalmazott pszichológia (Olvasáspszichológia)

– Pedagógiai információforrások

– Felhasználóképzés módszertana

– Az iskolai könyvtár menedzsmentje

 

 

1.2.2 Mesterképzés

 

Informatikus könyvtáros mesterszak

 

Az informatikus könyvtáros mesterszak (MA) alapítási munkálatai már 2006-ban elindultak, és a MAB engedélyeztetési eljárás után 2007 decemberében a szak képzési és kimeneti követelményei is megjelentek az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján. Az alapképzéstől eltérően az MA alapítási anyagban már részletesen fel kellett tüntetni a tervezett szakirányokat és az oktatni kívánt ismeretek körét.

 

Az iskolai könyvtáros szakirány tananyaga a mesterképzés alapító dokumentumában:

 

– pedagógiai, pszichológiai törzsanyag,

– neveléstörténet és -elmélet,

– tantervelmélet és -fejlesztés, tananyagszervezés,

– e-learning, menedzsment és információszervezés,

– a pedagógiai információ rendszere,

– az iskolai könyvtár működéséhez szükséges irányítási ismeretek, tudásmenedzsment iskolai környezetben, az iskolai könyvtár vezetése,

– szolgáltatásmenedzsment, minőségirányítási program (MIP),

– média- és tantárgypedagógia,

– a gyermek- és ifjúsági irodalom története és sajátosságai,

– olvasáskutatás és -pedagógia,

– média- és taneszközismeret,

– médiaelemzés és -kutatás.

 

Mint látható szinte „tapintható” a kapcsolat a Könyv és Nevelés célkitűzéseivel és az indítási dokumentumok tematikái kötelező és ajánlott irodalmai között szép számmal találunk hivatkozott cikkeket az folyóiratból.2 Mivel az informatikus könyvtáros mester képzés csak a következő évtől indul be, így a konkrét tematikák részleteit még nem ismerhetjük, hisz az alapítási dokumentumokban tantárgycsoportok szerint szerepelnek az ismeretek, melyet még tovább kell részletezni az egyes tárgyak, félévek tematikájában.

 

 

Okleveles könyvtárpedagógia-tanár mesterszak

 

Hosszú évek törekvését koronázta siker, amikor a Rektori Konferencia elfogadta és támogatta az okleveles könyvtárpedagógia-tanár képzési és kimeneti követelményei, és ezzel lehetővé vált a szak második tanárszakként való akkreditálása.3

 

Összevetve az iskolai könyvtáros szakirányt a tervezett okleveles könyvtárpedagógia-tanár hálótervével szembeötlik a témakörök pedagógusi orientáltsága, a módszertani- és gyakorlati modul megléte és specifikált volta. Természetesen a szakképzettség képzési- és kimeneti követelményei teljesülésére alkalmas tárgyak is világosabban körvonalazódnak a programban.

 

„Az okleveles könyvtárpedagógia-tanár mesterszak szakterületi ismeretei:

 

– A könyvtár-pedagógia (mint elméleti tudományág és gyakorlati diszciplína) nemzetközi és hazai helyzete. A könyvtári környezetben történő tanítás-tanulás sajátosságai, a könyvtárpedagógus feladatai. Különböző típusú könyvtári foglalkozások elemzése, az ott folyó tanítási-tanulási folyamat, a könyvtári órák során alkalmazható eljárások.

 

– Az iskolai könyvtár szerepe az oktatásban, az információs társadalomban, a szabadidő hasznos eltöltésében. Az iskolai könyvtár szervezete, helye az oktatási intézményben. Az iskolai könyvtár kapcsolata a könyvtári rendszer más könyvtártípusaival. A könyvtárakban őrzött kulturális javak, az iskolai oktatást és tanulást segítő információk gyűjtésének, a gyűjtött anyag tudományos feldolgozásának, rendszerezésének és szolgáltatásának módszerei. A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló programok szervezésének módszerei.

 

– A gyakorlati foglalkozásokon a hagyományos és az elektronikus könyvtári ismeretek szintetizálása, specifikus, a szaktárgyi tanárok bevonásával megvalósuló, konkrét könyvtári körülményekhez igazodó tantárgyi programok tervezése, kivitelezése és értékelése.”4

 

 

2. A Könyv és Nevelés, valamint a többi témához kapcsolódó források jelenléte és aránya az osztott képzésben

 

A következőkben megpróbáltam nagyságrendileg és arányaiban is összegezni azokat a forrásokat, melyekkel az osztott képzésben találkozunk, mivel ezek mindegyike nem nyilvános, ezért csak a Szegedi Tudományegyetemen folyó képzést vettem alapul.

 

A források a tematikákban, az órai anyagokban, a házi feladatokban és szemináriumi dolgozatokban, valamint a szakdolgozatokban számszerűsíthetők. Mivel az első alapképzésben tanuló évfolyamok csak az idén végeznek, ezért a szakdolgozatok forráselemzése egy későbbi időre marad. Ugyancsak nem érhető teljes vertikumában utol az órán felhasznált források köre, ezért ennek taglalásától is eltekintünk.

 

A két képzésben vizsgált jellemzők nem teljesen azonosak, mivel az indítási dokumentumok formai szabályai állandóan változtak, pl. az MA esetében max. 5 forrást lehetett megjelölni, ugyanakkor lehetőség volt ajánlott irodalom feltüntetésére is, míg a BA-ban „csak” egy ésszerű határ szabott korlátot az intézmények számára, ezért az összehasonlíthatóság érdekében %-okat adok meg.

 

 

BA Nyilvános és iskolai könyvtáros szakirány – ebben a félévben indult először, levelező tagozaton folyik az oktatás

 

 

Könyv (akár elektronikus elérhetőséggel is)

folyóirat

Ebből KN

Internetes forrás

Indítási dokumentumban található kötelező irodalom

74%

26%

Részletes kurzusleírások, tematikák

35%

10%

2%

55%

Hallgatói hivatkozás

54%

31%

9%

15%

   

A tematikák az indítási dokumentumokban felsorolt tételeknél részletezőbbek, félévekre bontottak, és igyekeznek az aktualitásokra is nagyobb figyelmet szentelni, amint ez az Internetes források és a folyóiratok arányában is megmutatkozik.

 

A hallgatói munkákban feldolgozott folyóiratcikkek döntően a Könyvtári Figyelő, a Könyvtári levelező/lap, Könyv, könyvtár, könyvtáros és az Iskolakultúra lapokból származtak, és sajnálatos módon az összes hivatkozás csupán 9%-a alapult a Könyv és Nevelésre. Hozzáteszem, hogy a beadandó dolgozatok jelentős része ebben a félévben a nyilvános könyvtárakkal is kapcsolatban volt és a hallgatók is döntően ebből a könyvtártípusból jöttek.

 

 

MA Könyvtárpedagógia-tanár MA – ebben a félévben indult először, levelező tagozaton folyik az oktatás

  

 

Könyv (akár elektronikus elérhetőséggel is)

folyóirat

Ebből KN

Internetes forrás

Indítási dokumentumokban található források

Kötelező

71%

15%

5%

14%

Ajánlott

62%

21%

17%

Részletes kurzusleírásokban, tematikákban található források

Kötelező

58%

15%

5%

27%

Ajánlott

75%

17%

2%

8%

Hallgatói hivatkozás

70%

22%

6%

8%

 

A Könyvtárpedagógia-tanár MA-val kapcsolatban is hasonlóakat állapíthatunk meg, mint a BA szakiránnyal.

 

– A részletes kurzusleírásokban, akárcsak az ajánlott irodalomban több aktuális forrás van. Különösen szembeötlő az Internetes források arányának emelkedése.

 

– A hallgatói hivatkozásokban, ha összevetjük az eredményeket a BA szakiránnyal, eltérés mutatkozik a könyvek javára. Ennek okát elsősorban abban látjuk, hogy az itt tanuló hallgatók jelentős részének még nincs szakirodalmi hivatkozási gyakorlata és bár használják pl. a Könyv és Nevelés cikkeit, gyakran nagyobb részeket is idézve belőlük, de nem hivatkoznak rájuk kellő mértékben. Különösen igaz ez az Interneten is elérhető forrásokra. Tanárként jellemző ezekre a hallgatókra az is, hogy a könyvet megbízhatóbb kiindulási pontnak vélik és ezért csak ezekre hivatkoznak. Az elemzéshez mindenképpen hozzátenném, hogy ezek a visszásságok általánosan jellemzőek minden első féléven tanulóra, minden kezdeti publikációra és a későbbiekben ezekkel már nem lesz gond. Lelkesedésük és nyitottságuk majd túl lendíti őket ezen az elváráson is.

 

– Vegyesen használják a Könyv és Nevelés nyomtatott és az elektronikus változatát. A folyóiratcikkek hasonlóan a BA szakirányhoz döntően az Új Pedagógiai Szemle, Iskolakultúra, Könyvtári levelező/lap, Könyvtári Figyelő, Könyv, könyvtár, könyvtáros lapokból származnak.

 

A könyvek közül elsősorban a Flaccus kiadó, az Osiris, a Mozaik, a Fővárosi Pedagógiai Intézet, az OSZK és a Könyvtárostanárok Egyesületének egyéb kiadványai szerepelnek.  

 

A szak hallgatói különösen nyitottak az aktuális problémáikat érintő kérdésekre, mint a felkészülés a szakfelügyeleti vizsgálatra, könyvtárhasználati órák tervezése és menedzselése, a feldolgozás és adatbázisépítés, a legjobb gyakorlatok kérdései stb.

 

A második félévben következnek a könyvtárpedagógia módszertani ismeretei és a gyakorlat, ahol minden valószínűség szerint még jobb arányokról kaphatnánk képet a Könyv és Nevelés tekintetében. Építeni fogunk a folyóirat gazdag recenzióira, metodikai írásaira, a tankönyv- és taneszköz bemutatóira.

 

 

Jegyzetek

 

1.

 

lásd az SZTE JGYPK régi struktúráját

http://www.jgytf.u-szeged.hu/tanszek/ktud/tortenet.htm, ill. a Könyvtárpedagógia-tanár mesterképzési szak indítási dokumentumát.

2.

 

vö. Balogh Mihály Hogyan tovább Könyv és Nevelés? = Könyv és Nevelés, 2005. 2. sz. [2008. december 7.]

http://www.tanszertar.hu/eken/2005_02/balogh.htm

3.

 

A terjedelmi és idő korlátok miatt sajnos nincs módom a részletekre kitérni, de a megnyugtató megoldás mindenképpen az lenne, ha a könyvtárpedagógia-tanár első és második szakként is indítható lenne.

4.

 

A könyvtárpedagógia-tanár MA indítási dokumentuma. Benyújtotta: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Könyvtártudományi Tanszék

         

 

 

Tartalomjegyzék  |  Fel  ]